A.“τενῶ” E.IA336: aor. -έτεινα (v. infr.):—stretch, draw tight, “κατὰ δ᾽ ἡνία τεῖνεν ὀπίσσω” Il.3.261, 311; “κ. χαλινούς” Hdt.4.72; κ. τὰ ὅπλα draw the cables taut, Id.7.36; “τὰ νεῦρα εἰς τὸ ἐξόπισθεν κ.” Pl.Ti.84e.
2. stretch for the purpose of setting a bone, Hp.Fract. 15:—also Med., ib.5:—Pass., μῦς κατατεταμένος ib.8.
3. rack, torture, “κατατεινόμενος ὑπὸ τῆς βασάνου προσωμολόγησε” D.48.18, cf. Ael. Fr.176; “κατατείνειν ταῖς κολάσεσι” Id.Fr.279: metaph., “κ. τὴν ψυχήν” Id.Fr.60; “κατέτεινέ με διηγούμενος” Lib.Decl.33.25; “κατατείνεσθαι ὑπὸ ποδάγρας” Phylarch.40 J., cf. AP11.128 (Poll.).
4. stretch out or draw in a straight line, κατέτεινε σχοινοτενέας ὑποδέξας διώρυχας, i.e. he marked out the ditches by drawing straight lines, Hdt.1.189; δόλιχον κ. τοῦ λόγου make a very long speech, Pl.Prt.329b; μακρὸν λόγον, πολλοὺς καὶ μακροὺς ἐλέγχους, Phlp.in APr.262.10, in APo.243.19; “φεύγουσι κατατείναντες τὴν κέρκον” Arist.HA629b35:—Pass., extend throughout, Id.PA650a29.
5. Pass., to be tightly bound, “ὑπὸ δεσμοῦ” Plu.Luc.24.
6. stretch on the ground, lay at full length, [“ὁ ἐλέφας] τοὺς φοίνικας κ. ἐπὶ τῆς γῆς” Arist.HA610a24; “κ. τινὰς ἐπὶ τοὔδαφος” Plu. Publ.6:—Pass., to be extended over a space, “ἐπὶ γῆν” Pl.Ti.58e; πρὸς γῆν πᾶν τὸ σῶμα ib.92a; “σκέλη ἐπὶ τῇ γῇ -τεταμένα” Arist.IA713a19.
7. metaph., strain, exert, “κ. τὴν ῥώμην ὅλην” Plb.21.34.7 (s. v.l.):—Pass., to be strained, μᾶλλον, ἧττον-τείνεσθαι, Pl.Ti.63c, λόγοι κατατεινόμενοι words of hot contention, E.Hec.130 (anap.); “δρόμημα συνεχῶς -τεταμένον” Arist.HA629b19; κ. τῷ προσώπῳ strain with the muscles of one's face, Plu.Ant.77; cf. infr. 11.2.
II. intr., extend or run straight towards, “τάφρον -τείνουσαν ἐκ τῶν Ταυρικῶν ὀρέων ἐς τὴν Μαιῆτιν λίμνην” Hdt.4.3, cf. 9.15; γῆ κ. πρὸς ἑσπέρην ἐπὶ ποταμὸν Ἀγγίτην it stretches westward up to . . , Id.7.113, cf. 4.19, X.HG4.4.7: abs., extend, “ταύτῃ κ.” Hdt.8.31.
b. extend downwards, Plu.2.566d.
2. strive earnestly, be vehement, E.IA336; “ἰσχυρῶς κ.” X.An.2.5.30; opp. χαλάω, Pl.R.329c; κ. ἡ ὀδύνη v.l. for κατακτείνειε in Hp.Fract.43, cf. Gal.6.311: freq. in aor. part. with adverb. sense, with all one's force or might, “κατατείνας ἐρῶ” Pl.R.358d, cf. 367b; “ὁ λέων τρέχει κ.” Arist.HA629b18; “ᾠχόμην κ.” Luc.Lex.3; “ὄρνεις κατατείνασαι ἐκπτήσονται” Id.Sat.35.