A.“κύνεον” Od.21.224: fut. “κυ^νήσομαι” E.Cyc.172; later κύσω [υ^], poet. “κύσσω” Babr.129.17: aor. ἐκύνησα v.l. in Arist. HA560b31; Poet. ἔκυ^σα, Ep. κύσα, ἔκυσσα, κύσσα, v. infr.:—kiss, κάρη δ᾽ ἔκυς' Od.23.208; “λάβε γούνατα καὶ κύσε χεῖρας” Il.24.478; “κύνεον . . κεφαλήν τε καὶ ὤμους” Od.21.224: c. acc. pers. et partis, “κύσσε δέ μιν κεφαλήν” 16.15, cf. 19.417; “Τηλέμαχον . . δῖος ὑφορβὸς πάντα κύσεν” 16.21; “κύσον με” Ar.Nu.81, cf. Av.141, etc.; “κ. τινὰ χειρός” A.R. 1.313: pres. in E.Alc.183, Med.1141, Ar.Ach.1208, Pax1138 (lyr.): —rare in Prose, Luc.Alex.55; κ. [ἀλλήλας], of pigeons, bill, Arist. l.c.
κυ^νέω , Ep. impf.